Jó dolog a chiptuning, kár hogy kevesen értenek hozzá Magyarországon. Mire kell figyelni, miről ismerni fel a kuruzslókat, és hogyan működik a gyakorlatban? Minden kiderül.

Mi az a chiptuning és miért jó?

A chiptuning a motorvezérlő elektronika (Engine ECU – Electronic Control Unit) optimalizálását jelenti. A motorok különbözőek lehetnek, az elektronikák viszont egységesek, ezért van az, hogy a teljes egészében autónkra szabott motorvezérlő elektronika több lóerőt, nagyobb nyomatékot, és egyenletesebb teljesítményleadást is jelent egyben.

Magyarországon ma boldog-boldogtalan vállal chiptuningot, de a gányolókkal könnyen pórul járhatunk, egy rossz vezérlőprogram könnyedén hazavághatja a turbót, megfőzheti a motort, és ezzel több százezres kárt okozhat. Chiptuninggal átlagosan 20-30 százalékos teljesítmény és forgatónyomaték-növekedést lehet elérni (turbós motornál), anélkül hogy megrövidítenénk annak élettartamát, a maximum 60 százalék is lehet. A szívómotoroknál 10 százaléknál nincs nagyobb tartalék.

Csak rá kell dugni és kész

Kevésbé köztudott, de a chiptuning gyakorlatilag az egyetlen hatásos fogyasztáscsökkentő módszer is egyben. A “megchippelt” autók a gyakorlatban 5-10 százalékkal is kevesebbet fogyasztanak, ha ugyanolyan intenzitással használjuk, mint korábban, de a nehezebb, és nagyobb járműveknél még ennél is többet lehet spórolni.

Babos Péter, aki közel 10 éve foglalkozik chiptuninggal, a személyautók mellet rendszeresen programozza kamionok elektronikáját is, ahol a nagy távolság miatt gyorsan visszajön a chiptuning ára. Egy kamionnál 150 ezer forint körül kell fizetni, személyautóknál ez 50-100 ezer forint között mozog.

Mit lehet és hogyan?

2 literrel kevesebbet eszik

Chippelni néhány kivétellel bármit lehet, és gyakorlatilag érdemes is. A 2000 után gyártott autók paramétereit az OBD csatlakozón (On Board Diagnostic) keresztül lehet kiolvasni, amelyet jellemzően valahol a műszerfal alján helyeznek el az utastérben. Innen egy laptopra kötött dobozzal (interfész) letölthető a motorvezérlő-program, majd a módosítás után ugyan itt lehet visszatölteni.

Az ennél régebbi vasakban általában csak forrasztással lehet megoldani a chippelést, mivel azokban egyszer írható IC-van. Annak a helyére egy foglalatot szoktak illeszteni, és abban már bátran lehet cserélgetni a tuningolt adatállományú IC-t.

Óvakodjuk ez előregyártott programoktól, amelyek számos veszélyt rejtenek magukban. Ha nem indul az autó elsőre, akkor valószínűleg ilyennel próbálkozik a szerelő, amit jobb kerülni. Legalább ekkora probléma, hogy ez a megoldás “kiüti” a gyári immobilisert is az autóból, így azt gyakorlatilag bárki el tudja majd indítani. Nem mellékesen ez büntetendő is.

Szia dobozos

A szoftver felülírása mellett van egy egyszerűbb, de kevésbé hatékony megoldás is: a tuningdoboz. Ebből a fajtából is sok a gagyi, de ezt gyakorlatilag bármelyik autószerelő be tudja kötni. Az olcsóbbik doboz csak a hőmérséklet jeladót veri át, és a kamu hideg mellett így nagyobb üzemanyag mennyiséget engedélyez. A jobbak ennélokosabbak, de egy jól megírt szoftver ezeket is übereli.

Ezzel a tulaj is babrálhat

Létezik egy harmadik, és igényes megoldás is, amivel mi saját magunk választhatunk a programok között. A nagyjából 60 ezer forintos kütyüről négy különböző programot tudunk kiválasztani, amelyeket mi magunk tölthetünk fel az OBD-n keresztül. A gyári mellett a három programot nagyjából másfélszeres áron programozzák, így a dobozzal együtt ez már 200 ezer forintba is belekerülhet.

Füst, átverés és garancia

A garanciális autókat több chiptunggal foglalkozó cég szerint is nyugodt szívvel lehet módosítani, mivel a márkakereskedések jellemzően ki sem szúrják a beavatkozást. Néhány márka esetén viszont érdemes visszatölteni a gyári szoftvert mielőtt begurulunk vele a kötelező szervizekre.

Kollár Szabolcs szerint a legtöbb hazai chiptuning hibája, hogy azok egyáltalán nem veszik figyelembe az emissziós értékeket. Ez főleg a dízeleknél szembeötlő, amelyek ordító fekete kormolással tudatják, hogy valami nem a gyári odabent.

Van, amelyikből ki kell szedni

A chiptuninggal foglalkozó műhelyek egy része szereti a fékpadon végzett mérésekkel is szédíteni a kuncsaftokat, de ebben sem érdemes vakon megbízni. Az ott produkált adatokat állítólag pofon egyszerű módosítani, és azzal átverni a csillogó szemű ügyfeleket. Mellesleg az autót is olyan terhelésnek teszi ki, amilyet a valós életben sohasem kaphat.

Bizonyíték, nem ígéret

A puding próbája az evés, így a sok elmélet mellett kipróbáltunk egy igazi bechippelt autót is. A most nyolc éves Saab 9.3 turbó már több tesztautó mellett is bizonyított korábban, rugalmasságban leküzdötte a 265 lóerős szívómotoros Audi TT-t is.

Az alaphelyzetben 185 lóerős turbós kétliteres egy szolid chippelés után 230 lóerőre izmosodott, és a gyári 8,5 másodperces 0-100-as sprintet most házilagos méréssel is 6,8 alatt hozza. A 230-as végsebesség is olyan tartományba lépett, amit a mai autók már elektronikusan tiltanak.

230 lóerőre van felhúzva

230 lóerőre van felhúzva

A látszólag gyári kivitelű “öreguras” svéd egy állítható Koni futóművön támaszkodik, és egy nagyobb teljesítményű benzinpumpával is gazdagodott. Sportosabb vezetésnél a gyári Remus kipufogó mellett a lefújószelep is szépen prüszköl.

Az autó autópályán van igazán elemében, ahol többmindenkit is sikeresen meglepett már a külföldi utak alkalmával. A 200 lóerő körüli GTI Golfok, vagy Type R Hondák rendre alulmaradnak a küzdelemben, de állítólag egy 265 lóerős Mazda3 MPS-t is sikerült vele egyszer befogni, igaz csak 230 körül. Mindezt alig több mint 1,5 millió forintból.